A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban számos cikk jelent meg az utóbbi napokban, hetekben. Mi van folyamatban vagy éppen mit mutatnak a számok? Mutatjuk a helyzetet más országokhoz képest.
A boldogsághoz olyan részletek járulnak még hozzá, mint például az, hogy a holland gyerekek reggeliznek hétközben, naponta kevesebb mint két órát ülnek a tévé előtt, és kedves, segítőkész osztálytársakkal vannak körülvéve.
A hazai tanári fizetések jóval az átlag alatt vannak, a legfrissebb felmérések szerint is. Ennél már csak a csehek és a lengyelek keresnek rosszabbul. A folyamatosan csökkenő fizetések mellett lehet, hogy nemsokára nálunk kereshetik majd a legkevesebbet a tanárok.
Hatalmas a különbség a diplomás és az érettségivel nem rendelkező magyar férfiak várható élettartama között. Majdnem 14 év.
Elindult az a kiemelt projekt, amely biztosítja a magyar részvételt az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérési programjában (PIAAC) - közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szerdán az MTI-vel.
A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD februári elemzése szerint átlag alatti iskolai tanulási idővel működik a magyar oktatás a matematika tanításában, az általános iskolában a természettudomány tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. A leterheltséget viszont jellemzi, hogy a 15 évesek körében átlag feletti a diákok iskolán kívüli tanulási ideje, főleg a sok házi feladat miatt.
Szlovákiában, Detroitban és Magyarországon is lázadnak a tanárok, és meglepő párhuzamosságok találhatók a három ország oktatási helyzetében. Sőt, egyáltalán nem csak a gondok és a tanártársadalom azokra adott reakciója hasonló.
Az OECD tanulmánya szerint Magyarország költ az egyik legkevesebbet az oktatásra és a tanári fizetésekben pedig az utolsók vagyunk. Czunyiné Bertalan Judit legújabb interjújában ezt azzal magyarázza, hogy az OECD még nem vette figyelembe a kormány által bevezetett tanári életpályamodellt.
Évek óta egyre kevesebb az oktatásra fordított állami pénzmennyiség. Persze csökken a diákok száma is, ám a forráskivonás annál is nagyobb, mint amit a létszámcsökkenés indokolna. A tanárok bérfejlesztése még valamennyit javíthat az összképen, ám ha egyszerre adnák oda a több évre elnyújtott emelést, az is csak kozmetikázná az eredményeket. Nagyon nem állunk jól a többi fejlett országhoz képest, és nem látszik, hogy a jövőben mitől javulna a helyzet.
Mióta a 2000-es évek eleje óta kiváló eredményeket érnek el a finn diákok a PISA-teszteken, mindenki az északi ország oktatási modelljét bálványozza. Van azonban egy árnyoldala is a skandináv oktatási rendszernek.
Egyre kevesebbet költ Magyarország az oktatásra – ez derült ki az OECD most közölt felméréséből.
Sehol nem keresnek kevesebbet az OECD-országok közül, mint nálunk. A magyarhoz csak Szlovákiában foghatóak a bérek, és még a chilei vagy török szint is legfeljebb vágyálom lehet, a luxemburgi fizetések meg már szinte nem is látszódnak innen.
Hiába vannak táblagépek egy iskolában, attól még nem biztos, hogy a diákok ennek hasznát is veszik – legalábbis ez történt most Nagy-Britanniában.
Magas a kora gyermekkori nevelésben részt vevők aránya, a magas szintű képzettséget jól megfizetik Magyarországon, kevés ugyanakkor a tanóra alapfokon, a felsőoktatásba pedig viszonylag kevesen kapcsolódnak be és alacsony a tanárok fizetése - többek között ez derül ki az OECD kedden Budapesten bemutatott tanulmánykötetéből.
Czunyiné Bertalan Judit szerint fel lehet számolni a digitális szakadékot az iskolákban és meg lehet állítani azt a folyamatot, ami miatt a nemzetközi felmérésekben hátul végeznek a magyar diákok.
Bár a legtöbb iskola a szülők segítségét kéri már abban is, hogy legyen wc-papír a diákoknak vagy tudjanak fénymásolni a tanárok, Czunyiné Bertalan Judit szerint a centralizált oktatásszervezés jó, átlátható, csak éppen még gyerekcipőben jár. Pedig a 60-as években pont ilyen rendszer szerint szervezték az iskolákat.
A rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét és általában rosszabb iskolai eredményekkel van összefüggésben - derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális jelentéséből, míg eddig pont azt hitte mindenki, hogy a számítógépek használatával csak fejlődhetnek.
A rendszeres házi feladat növeli a matematika és természettudományos teljesítményt, de csak akkor, ha nem túl sok. Egy óránál többet nem érdemes tanulni otthon.
A szülők, a tanárok és a munkaadók hozzáállásának megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a lányok is képviseltetni tudják magukat a műszaki és a tudományos szakmák területén - derül ki az OECD friss, a 2012-es PISA-felmérés eredményeit feldolgozó tanulmányából.
Az OECD tanulmányában a diplomával rendelkezők fizetését hasonlították össze a tanárok átlagfizetésével 22 országban. A rangsort Magyarország és Szlovákia vezeti. Hátulról.
